KORASZÜLÖTT BABÁK 

Nem így kellett volna történnie. Ragyogó kisbaba a karodban, a család el van ragadtatva, csak néhány nap és otthon leszel. Ahogyan mindenki más. Hirtelen azonban minden másképp alakul. Hogyan birkózz meg vele, ha a babád túl korán érkezik? Milyen kihívásokkal kell megküzdened, ha a baba koraszülött? 

Mikor koraszülött a baba? 

A WHO meghatározása1 szerint a 37. terhességi hét előtt született gyermekek koraszülöttnek számítanak. Aszerint, hogy a baba a terhesség hányadik hetében született, további megkülönböztetést alkalmaznak: 

• A 28. terhességi hét előtt: extrém koraszülés

• A 28. és a 32. hét között: koraszülés 

• A 32. és a 37. hét között: enyhe koraszülés 

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően még akár a 24. terhességi héten született babáknak is jó esélyük2 van a túlélésre. 

Azonban minél korábban érkezik a baba és minél kisebb a születési súlya, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az agy és/vagy a szervek maradandóan károsodnak. A maximális védelem érdekében a koraszülötteket lehetőség szerint császármetszéssel hozzák világra.

Milyen problémákkal kell megküzdeniük a koraszülötteknek? 

• • Mivel éretlen a tüdejük, a koraszülött babáknak általában légzéstámogatásra van szükségük. Gyakran előforduló komplikáció a „légzési distressz szindróma”. Lehetőség szerint az anya szülés előtt kortizon injekciót kap, hogy gyorsítsák a tüdő fejlődését.

• • A koraszülött babák nagyon fogékonyak a fertőzésekre, mivel az immunrendszerük még nem fejlődött ki teljesen. Akár ártalmatlan baktériumok is életveszélyesek lehetnek.

• Attól függően, hogy a koraszülött baba milyen érettségi szintet ért el, előfordulhat, hogy bizonyos szervek vagy szervrendszerek még nem teljesen működőképesek. 

• Hogy biztonságban legyenek, a koraszülött babákat gyakran inkubátorba helyezik, ahol a hőmérséklet és a páratartalom állandó, és nem juthatnak be baktériumok. 

• Előfordulhat, hogy csövön keresztül kell táplálni őket.
  

Milyen kihívásokkal néznek szembe a szülők? 

A koraszülött babák szüleinek élete legtöbbször folyamatos aggódás a gyermekükért. Attól függően, hogy milyen mértékű orvosi beavatkozásra van szükség, még a gyermek látványa is fájdalmas lehet a szülők számára. A kötődés lehetőségei emiatt erősen korlátozottak – még akkor is, ha a fizikai érintkezést bátorítani kell, amikor csak lehetséges, hiszen hozzájárulhat a baba fejlődéséhez. 

A szülők sokszor kénytelenek a kórház és az otthonuk között heteken át ingázni, vagy a kórházban kell élniük egy ideig. Hétköznapi életet élni és dolgozni szinte egyáltalán nem lehetséges. Rájuk különösen igaz, ami egyébként minden újdonsült szülőre: minden a baba és az egészsége körül forog. 

Sok minden más a koraszülött babák szülei számára: 

• Kimarad a szülés utáni felépülés közös ágyban összebújással, szoptatással és ismerkedéssel. 

• Állandó veszélyhelyzetben kell élni, ami rendkívül stresszes mind mentálisan, mind fizikailag. 

• A babától való rendszeres távollét is nagyon megterhelő lehet. 

• Látogatásra nincs, vagy csak nagyon korlátozottan van lehetőség: nem tudod bemutatni a babát a családnak és a barátoknak, nem tudtok együtt sétálni.

• Barátok és családtagok helyett leginkább orvosokkal és ápolókkal találkozol. 

• Babajáték helyett monitorok veszik körbe az ágyat. 

• A koraszülött babák édesanyjánál mesterségesen kell beindítani a tejtermelést, mivel ez esetben különösen igaz a szabály: a babának legjobb az anyatej. Ezért a koraszülött babák édesanyja az első napokban és hetekben nagyon sok időt tölt fejéssel. Ez kimerítő lehet, de mindenképp megéri, mert a tej értékes antitesteket tartalmaz, amelyen segítenek a baba immunrendszerének felépítésében.