Ebben az interjúban a franciaországi Lyonban élő és dolgozó Camille Tallet MAM-szakértővel beszélgetünk. A szülésznő és manuálterapeuta végzettséggel és gyakorlattal rendelkező Camille tökéletesen érti és támogatja a nőket és a kisbabákat a terhesség és a szülés során és azt követően. Rendkívül érdekes információkat oszt meg velünk egy olyan területről, ami sok nőt érint.
Az anyává válás alapvetően változtatja meg az életedet, és ez a tapasztalás különböző mértékű szorongást eredményezhet. A nő reakciója függ a személyes körülményektől, a külső eseményektől és persze egyénenként nagyon változó lehet. Ha egyszerűen csak beismered magadnak, hogy stresszt vagy szorongást érzel, már az is segít csökkenteni a hatását. A tapasztalataid felismerése és elfogadása az első lépés a szükséges biztonságérzet és önbizalom megszerzéséhez.
MAM: Camille, kérlek, mesélj egy kicsit arról, hol alakulhat ki stressz a terhesség alatt és milyen következményei lehetnek.
Camille Tallet: A terhesség igazából nagy felelősség. Ezt minden nő érzi, ki jobban, ki kevésbé. A stressz befolyásolja a saját személyes biztonságérzetedet, és ezt a nyugtalanságot már a születése előtt érezheti a baba is.
MAM: Miért történik mindez?
Camille Tallet: A terhesség nem csak fizikai változást jelent. Kismamaként pszichológiai és szociális változásokat is megtapasztalsz. A nők többsége azt mondja, hogy kiteljesedik az anyaságban, növekszik az önbecsülése, ugyanakkor a nagy átalakulás és zűrzavar időszakában sebezhetővé is válik. Ez utóbbi nem szokatlan reakció. Jelenlegi ismereteink szerint a nők körülbelül 20%-a érez szorongást a terhesség alatt.
MAM: Milyen következményekkel járhat ez az anyára és a babára nézve?
Camille Tallet: A perinatális egészségügyi szakemberek egy ideje már tisztában vannak azzal, hogy a stressz szerepet játszik a koraszülésben és az alacsony születési súlyban. Az elmúlt 20 évben állatokon végzett kísérletek kimutatták, hogy a stressz hatással van a babák fejlődésére. A jó hír az, hogy az anyai gondoskodás nem genetikai változások révén vissza tudja fordítani a negatív hatást. Ugyanezt tapasztalták emberek esetében is, vagyis a szülés körüli stressz következménye a sérülékenység, amely hatással van a csecsemő érzelmi, szociális és kognitív fejlődésére. A stressz növeli továbbá a szülés utáni depresszió és a poszttraumás stressz szindróma kockázatát, valamint nagyobb az esélye speciális ellátást igénylő, nehéz szülésnek is.
MAM: Mindennek természetes okai vannak vagy külső hatások eredménye?
Camille Tallet: Egy kicsit mindkettő, de a női test működése fontos tényező. Amikor a nő stresszel, túl sok kortizolt termel, és a méhlepény nem tudja ellátni a hormont blokkoló feladatát. A kortizol mellett a méhlepény hozzájárul a kortikotrop-felszabadító hormon (CRH) kiválasztásához is, amely átkerül a magzatba. Tudjuk, hogy a CRH szerepet játszik a szülés beindulásában, ami akár koraszüléshez is vezethet. Ez azért van így, mert serkenti a prosztaglandinok és az oxitocin termelését, ami pedig a méhizomzat összehúzódását okozza.
MAM: Milyen következményei vannak a szülés előtti stressznek?
Camille Tallet: Mint említettem, nem lehet általánosítani. Minden nő másképpen éli meg a terhességet. Elég sokat tudunk azonban bizonyos okokról és hatásokról. Tudjuk például, hogy a CRH olyan idegrendszeri fejlődési problémákat okozhat, mint izgatottság, szétszórtság és figyelemzavar. Ez az anya szülés utáni közérzetét is befolyásolja, és növeli a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát. A szülés előtti stressz szerepet játszik abban is, hogy az anya nagy fájdalomra számít, és különösen a szülés napján nehezen éli meg a fájdalmat.
MAM: A szülés előtti stressz mindig negatív?
Camille Tallet: Ez jó kérdés. A terhesség jellegéből adódóan egy felkavaró, változásokkal teli időszak, amely kockázatokat és ismeretlen tényezőket rejt magában. Ez azt jelenti, hogy bár stresszes, de nem feltétlenül káros tapasztalatról van szó. Attól is függ, hogy az anya milyen szülés előtti és utáni ellátást kap. A másik dolog az, hogy a stressz egy bizonyos szintig valójában pozitív lehet, mivel aktiválja a kötődést és a gondoskodást.
MAM: Hogyan küzdjenek meg a kismamák a stresszel?
Camille Tallet: A terhesség alatt nyújtott érzelmi támogatás mindig hasznos, és fontos, hogy az egészségügyi dolgozók részéről személyre szabottes legyen. Nem lehet mindenkire ráhúzni ugyanazt. Manapság a terhesgondozás általános gyakorlat, és a cél olyan személyes tér létrehozása, amelyben minden nő elmondhatja, mire van szüksége, milyen elvárásai vannak, valamint megoszthatja aggodalmait is. Az egészségügyi szakemberek a terhesség kezdetétől támogatást nyújtanak, és biztosítják, hogy mindkettőtök szempontjából rendben menjenek a dolgok a szülésig. A terhesgondozás a hatékony megelőző egészségügyi stratégia része.
Figyelembe véve a testedben zajló változásokat és az általa létrejövő csodás új életet, semmi meglepő sincs abban, ha bizonyos szintű stressz vagy akár szorongás jelentkezik a terhesség alatt. A megfelelő ellátás és a támogató környezet lehetővé teszi, hogy hatékonyan kezeld az érzelmeidet és koncentrálj az élet csodájára, ami benned fejlődik.
Photos: Shutterstock
Bibliográfia:Molénat, F. (2011). Naissances: pour une éthique de la prévention. Toulouse, France: ERES.
Molénat, F. (2009). Prévention précoce: petit traité pour construire des liens humains. Toulouse, France: ERES.
Van den Bergh, B. R. et al. (2005). Antenatal maternal anxiety and stress and the neurobehavioural development of the fetus and child: links and possible mechanisms. A review. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 29(2), 237–258.
Lang, A. J. et al. (2006). Anxiety sensitivity as a predictor of labor pain. European journal of pain (London, England), 10(3), 263–270.
Roegiers, L. & Molénat, F. (2011). Stress et grossesse: Quelle prévention pour quel risque?. Toulouse, France: ERES.